Váratlan örökség

7.rész: A végső csata

Inuyasháék már a palotától messze jártak, amikor az előttük lévő tisztásról szellemek rontottak rájuk. Naraku a háttérből irányította csatlósait, s remélte ha kifárasztja hőseinket végezhet velük.A csapat minden tagja kivette részét a harcból, de Miroku nem tudta használni az örvényt a gyilkos darazsak miatt. Inuyasha a Tessaigaval aprította a rátámadó szellemeket, míg Sesshoumaru a Tokyennel. Kagome mind a démoni(szellemi) mind a miko képességét bevetette a küzdelem során, Sango a Csonttörőt használnta; míg Liriel a varázslatait és a megidézett gólemeket irányította. Mindannyian tudták, hogy ez a csata fogja eldönteni a további sorsukat. Ha veszítenek végüg és velük együtt az emberiség is elpusztul. Mindenki a tudása legjavát adta bele a harcba, de ahány szellemet megöltek a duplája jött vissza. Már mindenki kezdett fáradni mikor is Miroku a csapat társai eléállt és bevetette az örvényt, de emiatt a szellemekkel együtt jó néhány mérgező darazsat is beszippantot. Hamarosan rosszul lett és elkellet zárnia az örvényt, de ön feláldozásának hála a maradék szellemet könnyű szerrel elintézték. Kagome odament az ájult szerzeteshez, s előrelátásának hála időben megkapta az ellenmérget; de a harcot már nem folytathatta ezért Sangóval és Kirarával visszaküldték a kastélyba. Eközben a többieket nagy meglepetés érte, ugyanis Naraku a szellemek elvesztése után az élő holtak seregét vetette be. Szinte az egész csapat megdöbbent, de Liriel nyugottannézett szembe a számára ismerős ellenséggel. A varázslónő fejében már készen volt egy terv miként állítja maga mellé a holtak seregét, s bár tudta hogy ez akkár a halálát is jelentheti mégis megpróbálkozott vele. Sesshoumaruék halk kántálásra lettek figyelmesek mi a sötételf felől jött, s legnagyobb döbbenetükre a holtak serege megállt és nem közeledett feléjük. Naraku ezt látva előjött relytek helyéről és Lirielre támadt, de Inuyasha kivédte a csapást ami a varázslót érte volna. Narakunak szembe kellet néznie a testvérekkel akik egymást félre lökve támadták, s ehez a csatához Kagome is csatlakozott; de ő mindig valamelyik fiú támadását erősítette a sajátjával. Eközben Liriel folytatta a kántálást, s megpróbált visszaemlékezni arra, hogy mit tanult annak idején Arash-Trinilitben(a sötételf papnők képzőjében); de semmit nem tudott felidézni ott töltött tanulmányi idejéből. Ehelyet eszébe jutott tanító mestere Khazra-Kazd egyik varázspálcája amit neki adott még mielőtt liché(élőholt varázsló) változott volna. Bár Liriel még nem tudta hogy "szeretett" mestere a Nisstyre elleni csatában életét vesztette, s csak a lich lét pálcájának köszönheti "életét". Amint kezébe vette a varázspálcát érezte annak erejét és gondolkodás nélkül az élő holt seregre irányította pusztító varázsát. Naraku döbbenten állt meg egy pillanatra mikor látta hogy oly jól megtervezett akciója a semmivel lesz egyenlő. Először elfogta a mindent elsöprő düh, de a javára tudta fordítani addig amíg a testvérek összenem fognak. Liriel nagyon kimerült ezután a varázslat után, de tisztán érezte hogy a harcnak addig nem lesz vége míg Naraku életben van. Inuyasha és Sesshoumaru még mindig egymást félre lökve támadták Narakut nem sok sikerrel, de nem adták fel. Kagomét hirtelen elkapta Naraku és megállásra késztette a testvér párt.

Na most mihez kezdtek, hogy nállam van a papnő?-kérdezte gúnyosan.
Naraku azzonnal enged el.-morogta Inuyasha
Ő a biztosíték arra hogy ne támadjatok.-mondta Naraku

Eközben Liriel a háttérben egy varázslat megidézésével foglalatoskodott, de előtte megidézett egy sötétség gömböt ami foglata magába a csapatot. Ssshoumaru kihasználta a hirtelen adódot sötétséget és kiváló érzékeinek köszönhetően gyorsan kiszabadította Kagomét, míg Liriel egy kisebb illúzió varázslatot alkalmazott így Naraku azt hitte még mindig a markában van Kagome. Eközben a miko rávette a testvéreket az együtt működésre és ő is és LIriel is beleadták a támadésba saját támadásaikat. Naraku arra eszmélt hogy egy megállíthatatlan kék-sárga-ezüst és valami fura színű támadás közeledik felé ezért felhúzta védő pajzsát ami reményei szerint kitart, de tévedett mert a támadás elsöpörte a védő falat vele együtt; de még mindig nem adta be a "kulcsot". Inuyasha kezdett nagyon ideges lenni és már majdnem puszta kézzel rontot neki Narakunak, de Kagome megállította és egy végső egyesített támadást indítottak a most már szinte teljesen harcképtelen Naraku ellen. Naraku állva várta a következő csapást, de nem gondolta hogy Kagome a démoni(szellemi) erején kívűl miko képességét is beleviszi. Az előző támadásnál Kagome csak a démoni(szellemi) erejét használta, de akkor még Naraku is csak játszadozott velük. Az egyesített támadást Naraku megpróbálta kivédeni, de már nem sikerült neki és halálát lelte a hatalmas erőben. Inuyasha, Sesshoumaru, Kagome és Liriel fáradtan és sebekkel tarkítva indultak vissza a déli kastélyba miután Kagome magához vette a teljessé vált Szent Ékkövet. A kástélyban már nagyon várták őket hisz mindenki féltette őket, de amint megérkeztek és látták a csapatot mindenki megnyugodott. a megtépázott harcosok bementek és a szolgák forró fürdőt és kötszereket készítettek elő, amint a megfürödtek a kastélyban lévő néhány gyógyító elláta a sérülésüket. Hamar elterjed a hír hogy Narakunak vége és már senki sincs aki komoly veszélyt jelentene az emberekre. Mindeki hálás volt a déli és a nyugati területek urainak, hogy végeztek a veszélyes félszellemmel aki terrorizálta az embereket és a szellemeket egyaránt. Japán szerte hatalmas ünnepséget csaptak Naraku halálának alkalmából és éltették legyőzőit. Karay visszatért északra barátaihoz míg Kagome néhány napra haza látogatott, Sango és Miroku erre az időre a déli területeken maradtak; míg Inuyasha és Liriel elindultak a nyugati területek irányába. Mindannyian örültek hogy végre megszabadultak Narakutól és csatlósaitól. Hallani lehetett egyes helyeken hogy néha feltünik egy vörös szemű, fekete kontyba fogott hajú nő aki egy tollon szál, de nem érdekli az hogy az emberek mit csinálnak; csak örül a szabadságának. Kagura nagyon boldog volt bár Sesshoumarut nem kaphatja meg , de szabad és szabadon szerethet azt akit akar. Kannát Naraku egyik dühkitörése alkalmával megölte, de Hakudoshi se járt jobban. Naraku "fia" egy nálla jóval erősebb démon(szellem) áldozata lett, mivel lebecsülte ellen fele erejét aki végzett vele a szivét rejtő barlangban, s Naraku Hakudoshi elvesztése miatt érzett dühében végzett Kannával mivel csak ő volt a közelében. Kagome hamarosan visszatért barátaihoz és végleg a közép lorban maradt, de remélte még találkozhat azzal akit egész életében édesanyjának hitt.